| A tervek szerinti feladat kísérleti repülés végrehajtása a DH 108 nagysebességű irányíthatóságának mérésére, illetve manőverezés alacsony tengerszint feletti magasságokban. A felszállás előtt döntöttek úgy, hogy az eredeti feladat befejeztével egy sebességi tesztet is elvégeznek, felkészülésként a sebességi világrekord megdöntésére. Kiválasztott terület a Temze torkolat feletti légtér volt, mivel a próbarepülésekre vonatkozó szabályok előírják, hogy azokat lakatlan terület felett kell végrehajtani.
A TG306 oldalszámú Swallow 17:26 órakor indult Hatfieldről egy rövid tesztrepülésre. A terv szerint de Havilland a tesztmanőverek után 10 000 lábra (3487 méterre) emelkedik, majd süllyedésbe megy át, miközben 0,87 Mach sebességre gyorsul, majd egy 650 mph (1046 Km/h) sebességű vízszintes sebességi tesztet hajt végre. 17:39-kor a repülőgép néhány mérföldnyire északkeletre volt Gravesendtől, a Cliffe felé haladt. Hajtóműve 3 300 lb nyomáson dolgozott, szemtanúk úgy jellemezték, hogy „a gép üvöltött”. A Swallow folyamatosan gyorsult, amikor 8000 lábon hirtelen minden elcsendesült, a Swallow szétesett. A roncsok a Themze torkolatánal Gravesend mellett az Estuary-öbölbe zuhantak.
A roncsok vizsgálata kimutatta, hogy a repülőgép a szárnyak túlterhelésének következtében szétesett. A jobb oldali szárny első csatlakozópontja tört el. A gyártó jelentése kimondja:
"A nagysebességű szélcsatorna-tesztek eredményei azt mutatták, hogy nagy Mach-számok esetén a szárnyak csűrői hatástalanná válnak, a vezérlés fordított irányába változik: az orr lebillen, és csökken a hosszirányú stabilitás. Úgy gondolták, hogy ezek együttes következménye volt a baleset alapvető oka, és a szárny leválása olyan helyzetet idézett elő, amiből nem volt kiút.
Összesen három DH 108 Swallow gépet építettek, és mindhárom pilótaéletet követelt. A DH.108 TG306 roncsait 1946. szeptember 28-án, a baleset utáni napon találták meg. Geoffrey de Havilland holttestére csak 1946. október 7-én akadtak rá, miután a víz Whitstable partjainál a fövenyre sodorta.
Amikor Geoffrey de Havilland holttestét megtalálták a Whitstable iszapjában, ejtőernyője érintetlen volt. A repülőgép a szétesés előtt heves hosszirányú pozitív-negatív hullámmozgásba kezdett. Ennek következtében de Havilland feje nagy erővel csapott a kabintetőnek és nyakát törte. Halála tehát még a repülőgép szétesése előtt bekövetkezett.
Egy másik pilóta, aki DH 108-al repült, Eric "Winkle" Brown kapitány is megtapasztalta Geoffrey de Havilland halálának körülményeit. Brown hasonló hosszirányú lengéseket szenvedett el egy próbarepülés során, ám a kapitány jóval alacsonyabb volt a 186 centis de Havillandnál így feje nem csapódott a kabintetőnek.
Geoffrey de Havilland Jr. utódja vezető tesztpilótaként John Cunningham lett.
Források:
- Watkins, David: De Havilland Vampire: A teljes történelem.
- Thrupp, Stroud, Egyesült Királyság: Budding Books, 1996. ISBN 1-84015-023-8.
- A pilóta haláláról: Night News - 1946. október 9., szerda
- Jelentés a pilóták temetéséről: North Rock - 1946. október 11., péntek
- Repülési magazin, 1946. október 3.
- Vizsgálóbizottsági jelentés, 1947
|
