| Az Iraki Légierő (IQAF) Mirage F1-esei az Iráni légierő (IRIAF) Tomcatjei ellen |
|
| A Mirage F1 az egyik legtermékenyebb gyilkos volt Közel-Kelet egén. A francia gép még a világ akkoriban egyik legjobb vadászgépe, a legyőzhetetlennek tűnő F-14 Tomcat ellen is győzelmeket ért el. Kash Ryan beszélt az F1 történetéről az iráni-iraki háborúban. |
| Mivel nem sikerült megszerezni egyetlen jelentősebb szerződést sem a vezető európai légierőkkel, a franciák Európán kívüli országokkal, köztük Líbiával, Irakkal és Marokkóval léptek kapcsolatba, és kötöttek megállapodásokat. |
| Irak 1980 szeptembere óta harcolt Iránnal. Az iráni fegyveres erőket 1979-ig különféle nyugati fegyverekkel szerelték fel, technikailag és kiképzésük minőségét tekintve is az irakiak felett álltak. Az iráni légierőben több mint 450 vadászrepülőgép (F-14, F-4 és F-5) szolgált, a személyzet az Egyesült Államokban vagy amerikai tanácsadóktól kapott kiképzést, ezért jól ismerték a doktrínát. Az iraki fél főleg orosz fegyvereket vásárolt, a személyzet orosz irányelvek mentén kapta a kiképzést, vagyis a szovjet háborús doktrína volt túlsúlyban. |
| 1981 elején Franciaország megegyezésre jutott Irakkal, és vadászgépeket, légvédelmi rendszereket kezdett szállitani az országnak. Nyugati gépekhez nyugati légi hadviselési doktrína jár, ezek oktatása is elkjezdődött. Irán technológiai előnye a légi hadviselés minőségében, és bizonyos mértékig a légiharcban is erősen erodálódott a Mirage F1 vadászrepülőgép 1981 nyarán történő megjelenésével. Része volt a hanyatlásban annak is, hogy az iráni légierő is szenvedett a válogatás nélküli tisztogatásoktól, amelyek nagy százalékban megfosztották a haderőnemet a szakképzett repülőszemélyzettől és vezető beosztású tisztektől. |
| A franciák által kiképzett iraki pilóták ekkor már bátrabban, nagyobb önbizalommal küzdhettek az Egyesült Államokban kiképzett iráni repülőkkel szemben. Biztosak voltak tudásukban és az elhúzódó háborúban egyre agresszívebbek, hatékonyabbak lettek. Elmúltak azok az idők, amikor az iraki pilóták nagymértékben támaszkodtak a földi irányitás parancsaira az iráni gépek elleni harcban. |
| A "Zsiráf" akció, 1981. november 15. |
| Az Iraki légvédelmi hadosztály parancsnoka (Dél-Irak légvédelméért felelős) Nagdat an-Naqeeb dandártábornok utasításba adta, hogy ezentúl minden iraki légicsapást egy Mirage és MiG-23-as pár vezet fel. Feladatuk az volt, hogy eltereljék a Tomcat-ek figyelmét. |
| Ez történt 1981. november 15-én kora délelőtt is. Egy pár MiG-23MS a 39-es osztagból megközelítette a Tomcateket, hogy magukra vonják a figyelmüket. Ám nagyon alacsony magasságon Mukhalad őrnagy vezetésével két Mirage F.1EQ figyelt, Amikor az irániak a MiG-23-asokra fordultak, a Mirage-ok továbbra is igen alacsony magasságban a Tomcatek felé fordultak. Amikor a két Mirage 20 kilométeren belül volt a célpontjuktól, a földi irányítás kiadta az előre meghatározott kódszót – 'Zsiráf!' Ez azt jelentette, hogy emelkedjenek és kapcsolják be radarjaikat. A két iraki azonnal befogta a Tomcateket, majd két Super 530F-et kilőttek, körülbelül 10 kilométer távolságból. A meglepett irániaknak túl kevés ideje maradt a reagálásra. Az egyik Tomcat (Gholam-Reza Nezam-Abadi kapitány pilóta és Fahollah Jalal-Abadi hadnagy RIO) közvetlen találatot kapott, a legénység katapultált. Ezen a napon iraki gép először ért el megerősített győzelmet egy F-14A Tomcat ellen. |
| 1981. november 24. és november 25. |
| A két típus között egy másik ütközet 1981. november 24-én történt Irán délnyugati égboltján. Ezen a napon egy iráni F-14-es géppárt kaptak el iraki Mirage-ok egy meglepetésszerű támadással. MiG-23MS-ekkel és a MiG-23MF-ekkel koordinálva harapófogóba fogták a Tomcataket, majd a két Mirage R.530 közepes hatótávolságú rakétákat indított.Egy F-14-es ismét lelőttek. Délután egy másik F-14A volt az áldozat, amelyet Abolfazl Hooshyar őrnagy pilóta és Ahmad Roustaei hadnagy RIO repült. Mindketten biztonságban katapultáltak. Az üss és fuss taktika bevált. Ezek a veszteségek súlyosan rontották az F-14-es haderő morálját. Valamit tenni kellett. |
| 24 órán belül az iráni Isfahan AB 8. taktikai légibázisának tisztjei összeültek, hogy megtervezzék a visszavágót a fürge Mirage-ok ellen. A kiváló F-14A oktatópilóta, Fazlollah Javidnia kapitány végül előállt egy tervvel, mely ha sikerül, bosszút állhatnak a két lelőtt Tomcatért. |
| Javidnia kapitány így emlékszik vissza : |
| „Beszéltem a légierő parancsnok-helyettesével, Babaei ezredessel, aki maga is remek F-14-es pilóta volt. Elmondtam neki, hogy ahhoz, hogy leszedjünk néhány iraki Mirage F1-et, aznapra meg kell tisztítanunk az eget Irántól délnyugatra minden polgári vagy katonai forgalomtól, és abszolút rádiócsend kell az egész hálózaton. Mindössze egyetlen F-14-essel repülünk, ami a Mirage-okat a saját légterünkbe csábítja majd, azt hivén könnyű préda leszünk. Mivel egyedül leszek a kijelölt légtérben, lőhetek mindenre ami azon a napon Irakból az iránba repül. |
| Egy ovális pályát terveztünk meg 6000 méter magasságban, felszálltunk, és csak vártunk. A radarkezelők utasítást kaptak, hogy a mikrofonon háromszor kattintsanak, ha közeledő behatolót látnak hatóra irányból, akkor, mikor mi nyugatról keletre repülünk.” |
|
 |
| Javidnia és mögötte ülő radarkezelő tisztje (RIO) Khorshidi hadnagy, megkezdte CAP-pályáját Ahvaz közelében, Irán délnyugati részén. A terv az volt, hogy ne kerüljenek 20 mérföldnél közelebb egy behatolóhoz, így BVR (látótávolságon túli) paraméterekkel tüzelhetnek. |
| Nemsokára két Mirage F1-et vektoroztak a Basrah város melletti Shiabah légibázisról, hogy elfogják a céltalanul repülő, látszólag tanácstalan F-14-est. Ahogy a két Mirage és a magányos F-14 megfelelő távolságba került egymáshoz, Javidnia egy gyors Split S-be rántotta gépét, de utasította Khorshidi hadnagyot, hogy kövesse nyomon radarján a mumusokat. Javidnia a Split-S végén kivette gépét a merülésből, emelkedni kezdett, majd radarjával befogta az egyik iraki gépet. Ahogy hangot kapott, azonnal kilőtt egy AIM-54A Phoenix rakétát, ami eltalálta a Mirage-t. A hatalmas robbanást és tűzgolyót a földi csapatok és megfigyelők is látták. A felrobbant Mirage törmelékei eltalálták a második gépet is, ami RTB-re (Return to Base - visszatérés a bázisra) kényszerítette, és füstöt húzva fordult hazafelé. |
| F-14, 3-6065, BuNo 160363. Az első ülésen F. Javidnia kapitány. Irán, az 1990-es évek közepe. |
| 2015-ben a háború egyik kiváló szakértője, Pierre Razoux összesen 12 légi győzelmet könyvelt el Javidnia-nak. Jalil Zandi, Fereidoun Ali-Mazandarani, és Javidnia lettek a háború legsikeresebb pilótái. 2019-ben Razoux pontosított, és azt írta, hogy Javidniának 11 megerősített győzelme van, ám ezeken kívül még 2 valószínű győzelem írható a listájára. |
| 1982 februárjában Hosein Khalili egyike volt annak a számos F-14-es pilótának, akiket a háború kitörése után képeztek át F-14-re. Tapasztalt F-5-ös pilóta volt, sok órányi repüléssel és harci küldetésekkel. Tapasztalata aranyat ért, 1988. február 9-én 75 percen belül 3 iraki vadászgépet lőtt le. |
| Ezen a napon Hosein Khalili és Ghiasi RIO 08.30-kor akadt össze négy iraki vadásszal. Khalili befogta őket, ezt nyilván az iraki vadászok is észlelték, de meglepetésre nem fordultak vissza. Jöttek rendületlenül, ezért Khalili úgy döntött, hogy Sparrow rakétákat használ, mert a Sparrow "E" sorozatának nem túl jó pontossága miatt lőtávolságuk 5-10 kilométer körül volt. Khalili 5km-nél két Sparrow-t lőtt ki az egyik gépre és amint megkapta a BreaK X jelzést a TID-n, kitört balra, és egyből egy másik, Mirage F1-es vadászcsoporttal találta magát szemben. Némi manőverezés után beült két Mirage mögé. Befogta az egyiket, de mielőtt a Sidewinder rakétát elindíthatta volna, a Mirage kifordult. Khalili tapasztalatai szerint az elszakadó vadász mindig a támadó mögé igyekszik kerülni, ezért levált a könnyebb célpontról és a kiforduló vadászt követte. Röviddel ezután egy szűk forduló közben körülbelül 400 méterről indított egy Sidewinder-t, ami pillanatokkal később a Mirage-ba csapódott. |
| A többi Mirage ekkor fordult vissza Irak felé, Khalili pedig az Arabi-sziget környékén találta magát a Bushehr Radar hatókörén kívül. Visszatérésekor felvette a kapcsolatot és tájékoztatta a GRC-t (GROUND SURVEILLANCE RADAR - Földi Megfigyelő Radarállomás) a helyzetről. Eközben visszahívták az F-14 támogatására felszállt F-4 Phantomot. |
| Jelentéstétele után a Bushehr TV interjút akart készíteni Khalilival, de Yassini bázisparancsnok figyelmeztette őt, hogy "Alert 5"-ban van (5 perces készültség). Röviddel ezután meg is szólaltatak a szirénák és Yassini így szólt Khalili-hoz:
- Légy óvatos, mert az irakiak visszajönnek érted. |
| Khalili tudomásul vette a figyelmeztetést, és újra felszállt. Odafent rájött, hogy a terület tele van ellenséges vadászokkal, de röviddel ezután az iraki vadászok megfordultak, és visszaindultak bázisaikra. A rádióban csend, az ellenséges gépek eltűntek, minden néma. Nemsokára a GRC is megerősíti, hogy nincs iraki vadász a környéken. Ilyenkor általában a pilóták meglazítják a hevedereiket, hogy pihegjenek egy kicsit, de most nem hagyta békén, amit Yassini ezredes mondott neki felszállás előtt. A mögötte ülő fiatal RIO, Ghaisi tanácsára Khark-sziget felé fordulnak, hogy ellenőrizzék az olajszállító tartályhajókat. Ez a repülés Ghaisi harmadik harci repülése volt. |
| Ahogy közeledtek a Perzsa-öbölből kifelé tartó tartályhajó-csoporthoz, észrevettek egy vadászgépet, amely süllyedésben a hajók felé tartott. Khalili nem volt biztos abban, hogy Bandar Abbastól felszállt baráti gépet lát, ezért úgy döntött, hogy elfogja a gépet és azonosítja. Nem sokkal később megközelítés közben rájött, hogy a gép egy Mirage F-1-es. Az iraki 3-4 kilométerre húzott el a Tomcat előtt, de nem vette észre Khalili gépét. Khalili ráfordult az iraki gépre, a fegyverzeti panelen kiválasztotta a Sidewindert és befogta a Mirage-t. Körülbelül 4-500 méter távolságban hangot kapott, és elindította a rakétát. |
| Ebben a pillanatban RIO-ja, Ghiasi felkiáltott:
- Break, break, break!
Khalili azonnal éles fordulóba rántotta gépét, miközben a RIO folytatja:
- Szendvicsben vagyunk... két MiG van mögöttünk!
Khalili néhány kemény manőver után utánégetőt kapcsolt, és eltűnt a MiG-ek elől. Járőrözési területüket a manőverek ellenére sem hagyták el, és miután meggyőződtek róla, hogy a MiG-eket lerázták, ismét a tankerek felé fordultak. Folyamatosan figyelve a környéket, egyszercsak egy sekély vízben égő Mirage-ra lettek figyelmesek. Az az iraki gép volt, melyre Ghiasi figyelmeztetése előtt épp kilőtte a Sidewindert. |
| A nap végén két találatot erősítettek meg nekik vizuálisan, illetve egy valószínűt pedig az F-14 műszereinek adatai alapján. |
| 1986 óta a Farsi-szigetet az IRGCN (irán haditengerészete) bázisává fejlesztették, beleértve egy jól védett kikötőt és egy radarállomást. Az irakiak MiG-25RB-vel készített fényképek alapján tanulmányozták, de nem volt igazán jó elképzelésük arról, hogy mi folyik ott. Nem tudták, hogy a helyi parancsnokságnak van egy forródrótja a TFB.6-hoz: az irániak mindig felhívták a bázist, ha bármilyen iraki repülőgépet észletek. |
| 1988. április 21-én az irakiak úgy döntöttek megtámadják a radarállomást precíziós AS.30Ls-el. Két Mirage F.1EQ-5 vadászgépet küldtek. A gépek alacsony magasságban és legalább 920 km/h sebességgel közelítették meg a célpontot. A cél közelében emelkedni kezdtek, hogy 4000 m magasságból tüzeljenek. Eközben egy 4 g-s manővert hajtottak végre, ám ekkor Amer Abdullah kapitány által repült Mirage találatot kapott. A gép nem zuhant le, Abdullah valahogy kihozta a célkörzetből gépét és óvatosan repülve a majd' 150 kilométerre lévő kelet-szaúd-arábiai Dhahran AB-n szállt le - ahol az alábbi fénykép is készült -, és a Mirage végül egy "majomfogó-háló" segítségével állt meg a kifutópályán. |
| Mirage F1EQ5 a találat után kényszerleszállást hajtott végre. A gép (No. 4569) részt vett a Farsi-szigeten végrehajtott légitámadásban, ami igazából csak egy szikla a Perzsa-öböl közepén. |
|
| Az irakiak azt hitték, hogy a 4569-es Mirage F.1EQ-5-öst egy „Strela” MANPAD találta el, amelyet az IRGC lőtt ki. Csakhogy a Mirage 920-1000 km/h sebességgel repült, éppen 4 g-t húzva, közel 4000 méter magasság környékén... nos, ezek nem igazán MANPAD-indítási feltételek. Tulajdonképpen nem is MANPAD volt... |
| Az irakiakat a támadás előtt még épp időben észlelte a Farsi-sziget radarja. Az IRGCN azonnal felvette a kapcsolatot Bushehr-i légitámaszponttal, ahol a TFB.6 egyik F-14A gépét riasztották. A támadás előkészítésével törődő irakiak nem figyeltek fel a közeledő iráni gépre. A Tomcat befogta az egyik Mirage F1-est egy AIM-7E rakétát indított. A Mirage jobb szárnya alatt a külső pilonon rögzített Remora pod viszont kellően eltérítette a rakétát ahhoz, hogy ne közvetlen találat legyen. Az AIM-7E a Mirage közelében robbant és "csak" megrongálta az iraki gépet. |
| 1988. április 24-én két Mirage F.1EQ-4 és két F.1EQ-5 szállt harcba egyetlen IRIAF F-14A ellen, melynek pilótája a Tomcat típuson legtöbb győzelmet szerző pilóta, Jalil Zandi volt. Az irakiak a nyílt támadás és a "Zsiráf" taktika kombinációját alkalmazták. Az F.1EQ-5 géppár csali volt a Tomcat számára, aki Kharktól körülbelül 50 kilométerre délre CAP-ot hajtott végre. Az iráni vadászgépet az F.1EQ-5-ös pár az F.1EQ-4-esek elé csalta. Ahmed Husszein Khalaf befogta a Tomcatet, és 10 kilométerről kilőtt egy Super 530F rakétát. Iraki források szerint Husszein rakétája vagy közvetlen találatot ért el, vagy közvetlenül a célpont pilótafülkéje alatt robbant fel, de Jalal Zandi őrnagynak sikerült leszállnia a súlyosan sérült Tomcatjével Bushehr-ben. |
 |
| Az iraki Mirage-ok négy döntő jelentőségű győzelmet szereztek iráni F-14-esek ellen, megtépázva ezzel az F-14 legyőzhetetlenségének mitoszát. 1980-1981 között a fő ellenfeleik mindig az IRIAF F-14A Tomcatjai voltak. A Tomcat volt az első mikrochippel felszerelt harci repülőgép. Az F-14 korának technológiai csodája volt, amellett, hogy sebessége jóval meghaladja a 2 Mach-ot is. Mintegy 120 iráni pilóta és valamivel kevesebb, mint 100 radar-elfogó tiszt (RIO) volt Iránban, akik 1979-ig befejezték a képzésüket F-14-eseken, de kevesebb mint kétharmaduk szolgált még 1981-ben is. |
| Az USA támogatásától elzárva és romló infrastruktúrájával az Iráni Légierő (IRIAF) nem volt képes 12-20-nál több (a rendelkezésre álló 76-ból) Tomcatet küldetésre alkalmas (FMC) állapotban tartani. Ezek azonban elegendőek voltak a harci légi járőr (CAP) feladatok elvégzésére Khuzestan, Khark-sziget és Teherán felett; tették ezt általában reggel 09:00-től délután 17:00-ig. |
| Iraki pilóták felszállás előtti eligazításon. A háttérben Mirage F1EQ gépek. |
| Az utolsó győzelem: 1988. június 14-én az első öbölháborúban lőttek le utoljára iraki repülőgépet iráni F-14-esek, amikor a 81TFS/TFB.8 Tomcatje egy AIM-9P-vel megsemmisítette az iraki légierő egyik Dassault Mirage F1 EQ-ját. |
| The Dassault Mirage Family in service with the Iraqi Air Force, 1981-1988 |
|
| Szerkesztette: Légibázis Admin 2022 09 27 |
|
