Adatok, rövidítések, koordináták, azonosító kódok és még számtalan beszédelem esetében e redundanciák hiányoznak, miközben azok egyértelműsége, pontossága kritikus lehet (repülésirányítás, hadvezetés, építőipar, stb.). A NATO fonetikus ábécé olyan kódszavakkal reprezentálja az angol ábécé egyes betűit, melynek ismerete, kiejtése és azonosítása egyértelmű a kommunikáció résztvevői számára, még azok eltérő anyanyelvűsége esetében is. A kódszavak annyira különbözőek, hogy félreérthetőségük esélye igen csekély. Bár eredetileg katonai célra szánták, elterjedt és általánosan használttá vált minden olyan területen, ahol az angol a kommunikáció nyelve. Talán a legnagyobb és legösszetettebb ilyen terület a nemzetközi légiközlekedés és légiforgalom irányítás. Az ábécé 26 betűből és 10 számból áll.

Érdekesség, hogy az A-betűt reprezentáló Alfa és a J-betűt reprezentáló Juliett kódszavak nem angol írásmód szerint szerepelnek az ábécében. Ennek épp az az oka, hogy nem angol anyanyelvű használók számára is egyértelmű legyen a kiejtés. Az eredeti alpha írásmód a legtöbb európai nyelven nem f-ként ejtendő lenne, az angolokon kívül csak a franciák számára volna természetes. Az eredeti írásmód szerinti Juliet pedig épp a franciák miatt nem működne jól, mert a francia szóvégi egyszeres 't' néma. Mindemellett a szavak kiejtésének pontossága nem lényeges, hiszen éppen azért választottak ehhez a kódnyelvhez katonai és repülési szövegekben ritkán előforduló, könnyen felismerhető, nemzetközi szavakat, hogy az angol, magyar, spanyol vagy japán akcentus ellenére is mindenhol felismerhetőek legyenek. A többjegyű számokat számjegyenként kell kimondani. Rádiófrekvencia megadásakor és más esetekben szükség lehet tizedes tört megadására is. Ilyen esetben a tizedespont helyén a decimal szó használata az igazán szabatos, de az angol point szót is sokat használják.