F-22 Raptor
Címkép: F-22 Raptor | Forrás: Alpha Coders
F-22 Raptor
Lockheed Martin/Boeing
 
   Az F–22 Raptor a világ első ötödik generációs harci repülőgépe. Kiemelkedő manőverezőképessége, lopakodó kialakítása, fejlett avionikája és fegyverzete miatt jelenleg kevés olyan repülőgéptípus van, amely a siker reményével veheti fel vele a harcot. Repülési képességei és manőverezőképessége szuperszonikus sebességtartományban is jó, utánégető használata nélkül is tartósan képes 1,5 Mach sebességgel repülni. A tolóerővektoros hajtóműve miatt igen kis sebességgel repülve is képes intenzív manőverezésre.
   A gépet teljes egészében számítógéppel tervezték, a CADAM 2D program mellett a General Dynamics saját fejlesztésű ACAD, valamint a Dassault iparági standardnak számító CATIA programjaival. A Lockheed YF–22-t 1990. 08. 29-én mutatták be, első felszállását ez év szeptember 29-én végezte, amikor Dave Fergusson az Edwards légibázisra repülte. A második prototípus október 30-án repült először. A berepülési program intenzív volt, 1990 végére, három hónap alatt végezték el. Repültek kétszeres hangsebesség, 7g túlterhelés és 60° állásszög felett, demonstrálták a szupercirkáló képességet. A gyárban a cég második világháborús P–38 Lightningje után Lightning II-nek keresztelték el, de ezt elutasították, és a Raptor (Ragadozó) nevet kapta a légierőtől.
   A prototípusok építésével párhuzamosan folyt a sorozatgépek tervezése, amelyet a prototípusok teszteredményeivel hasonlítottak össze a Légierő emberei. A kiértékelés utat nyitott a végleges repülőgép EMD fejlesztéséhez (Engineering and Manufacturing Development, Tervezési és Gyártási Fejlesztés). A megrendelt darabszámot folyamatosan csökkentették, majd törölték a kétüléses F–22B fejlesztését is.
   A szériagépekből elagyták az infravörös érzékelőt és az oldalra néző rádiólokátort (634. változat). A vízszintes és a függőleges vezérsík felülete megnőtt. A légőbeömlők 30 centiméterrel hátrébb kerültek, a pilótakabin viszont előre mozdult, a pilóta kilátását lefelé már nem zavarja a légbeömlő. A pilótakabin teteje nem csúcsos, hanem lágyabb ívű. A gép tömege csökkent. A főfutókat nem előre, hanem oldalirányban húzzák be. Az előszéria első példánya 1997. április 09-én készült el, kisebb problémák javítása után 1997 szeptember 7-én repült először, a második példány 1998. június 29-én.
   Az első 10 szériagép gyártását 2001. 08. 15-én rendelték meg. 2002. szeptember 17-én az F–22-ről F/A–22-re nevezték át, a földi célok elleni alkalmazhatóság miatt, de 2005. 09. 12-én visszaállították F–22-re.
   A gépet hivatalosan 2005. 12. 15-én állították hadrendbe. Eredetileg az USAF 750 gépet szeretett volna, ám végül 187 hadrendi repülőgép építése valósult meg, amit átadtak a légierőnek, utolsóként a 10-4195 sorozatszámút. Még 8 gép épült EMD-változatnak. Ezeken felül a két prototípus és hét gyártási alváltozat épült meg. Ezek avionikai és szerkezeti elemeit lassanként egységes szintre emelték.
 
2021: A "Chrome Raptor"
   A "Chrome Raptor"-t először 2021. november 19-én fotóztak le egy jelöletlen F-22-t, sajátos „tükörszerű” bevonattal. Ilyen borításra Raptoron még nem volt példa. Fényvisszaverő fémes bevonat fedi le a repülőgép külső törzsborításának nagy részét, az illesztéseknél jól látható panelvonalak láthatóak.
 
Kép: "Chrome Raptor" 2022. március 17-én. | Fotó: Steve Fortson
 
   A Boeing két "Chrome Raptor"-t épített. A fennti képen a második speciális bevonattal ellátott F-22 (04-4070) látható, amit 2022. március 17-én Steve Fortson fényképezett le Nellis AFB-n. Az új bevonat sokban eltér az elsőtől: kisebb, tükörszerű csempék az orrszekción, a fegyvertér ajtóin, a törzsön, valamint a belső és külső felületeken. Nem tudni, mi a tényleges célja a bevonatnak.
   Az első "Chrome Raptor" [04-4065] eddig csak School Integration WSINT Wapons küldetéseken vett részt. Az egymás elleni összecsapások során orosz és kínai 5. generációs gépeket szimuláltak.
   2022 március 17-én délután mindkét "Chrome Raptor" részt vett egy Red Flag gyakorlaton, és a „RAPTOR 01” formáció részeként repültek.
 
Kép: F-22 Raptor 2020. október 17-én a texasi Fort Worth felett. Pilótája az Egyesült Államok légierejének őrnagya, Josh 'Cabo' Gunderson, az F-22 Raptor Bemutatócsapat parancsnoka.
Ez a kép az ugynevezett" J-turn" manőver közben készült. A repülőgép törzse felett a légnyomás hirtelen leesik, emiatt a párás levegőből vízpára csapódott ki.
Fotó: Sam Eckholm hadnagy / US Air Force
 
 
 
ALKALMAZÁS
   Az F-22-t az 1. FW (Vadászezred; Langley AFB, Virginia) két százada, a 27. FS és a 94. FS repüli. 90. FS (Vadászszázad; Elmendorf AFB, Alaszka) 2008. szeptember 9-én érte el a hadrafoghatóságot (IOC). Az Air Force Reserve (Légierő Tartalék) 477th Fighter Group-ja (FG: Vadászcsoport, század/ezred közötti méret) is kapott a repülőgépekből, az Elmendorf AFB-n.
 
2005
   Az F-22 több hadgyakorlaton is részt vett, meggyőző eredménnyel. 2005 októberében a 27. FS a Hill AFB „Combat Hammer” hadgyakorlatán, elsősorban F–15-ösök ellen folytattak légiharc-gyakorlatot. Az F–22-esek 33 szimulált légi győzelmet szereztek anélkül, hogy az F–15-ösök egyáltalán megtaláltak volna egyetlen F-22-t is. 2006 júniusában a „Northern Edge” hadgyakorlaton, a szimulált légi harcokban saját veszteség nélkül 108 ellenfelüket lőtték le (más források szerint 144).
 
2006
   2006 júniusában a „Northern Edge” hadgyakorlaton, a szimulált légi harcokban saját veszteség nélkül 108 ellenfelüket lőtték le (más források szerint 144).
 
2007
   2007 februárjában öt hónapra a 27. FS Japánba települt az okinawai Kadena AFB-re, ahol japán repülőgépek ellen gyakorlatoztak, 140:0 lelövési aránnyal és 97%-os hadrafoghatósággal. Emellett valószínűleg az új kínai vadászrepülőgépekről (J–10, Szu–30) megszerzett adatokkal igyekeztek feltölteni a gépek adatbázisát. Az áttelepülés gondot okozott, a dátumválasztó vonal átlépésekor a repülőgépek navigációs rendszere lefagyott, vissza kellett térniük Hawaiira.
   2007 novemberében az alaszkai 90. FS F–22-esei nemzetközi légtérben végrehajtották első NORAD-elfogásukat, a két elfogott gép orosz Tu-95MS bombázó volt. Azóta az F-22-esek több orosz Tu–95-ös és Tu-160-as bombázók elfogásával dicskedhettek.
 
2009 november, vitatott gyakorló légiharc egy Rafale-val.
   Több mint egy évtizeddel ezelőtt egy francia Rafale vadászgép gyakorló légiharcban legyőzött egy amerikai F-22 Raptort. Az eredmény máig vitatott. Az F-22 Raptor ellen ma négy lopakodó vadászgép veheti fel a harcot – az amerikai F-35, a kínai J-20 és az orosz Szu-57. Nem ez volt az első alkalom, hogy egy technológiailag gyengébb és régebbi repülőgép legyőzött egy F-22-t, egy T-38 Talon is „lelőtt” egy F-22-t légiharc-kiképzés közben.
   A vitatott gyakorló légiharc 2009 novemberében történt, amikor az Egyesült Államok F-22-esei az Egyesült Arab Emírségekbe repültek, hogy a Francia Légierő Rafale, a Brit Királyi Légierő Typhoon, illetve az Egyesült Arab Emírségek Mirage 2000-eseivel gyakorlatozzanak. A több napos program során az összes nemzet pilótái több különböző kiképzési evolúcióban néztek szembe egymással. Az F-22 után a Dassault Rafale volt a legpotensebb gép, ami egy nagy teljesítményű, de mégis "csak" 4,5 generációs vadászgép.
   Az F-22 jól teljesített ellenfelei ellen, „lelőtt” hat Rafale-t, öt Mirage és Typhoon gépet. Két gép győzte le a Raptort. Az egyik egy arab Mirage 2000, a másik a vitatott Rafale győzelem. Az amerikai légierő nem ismerte el ez utóbbit, és arra kérte a francia légierőt, hogy tegyen közzé egy videót a Rafale pilótafülkéjéből. Ezen a videón viszont jól megfigyelhető, hogy a francia pilóta többször is képes volt „lelőni” amerikai kollégáját. Ennek elérése érdekében azonban a Rafale pilóta valószínűleg átlépte a megadott korlátokat (az F-22 feltehetően betartotta azokat). A francia pilóta elérte a 9G-t is, a videófelvételen hallani lehet, hogy mennyire küzd a gravitáció szélsőséges erőivel, ilyenkor a vadászpilóták néha néhány másodpercre el is ájulhatnak.
   Két dolgot lehet egyből kijelenteni. Az egyik, hogy valódi légiharcban bizony nincsenek korlátok. A másik, hogy a francia pilóta egyértelműen mestere volt repülőgépének. Nagyon agresszíven repült, a határokig feszegette Rafale-ját, és végül felülmúlta amerikai kollégáját.
   Ez azonban nem jelenti azt, hogy F-22 használhatatlan lenne, inkább megerősíti a pilóta fontosságát a bot mögött. Tagadhatatlan, hogy az F-22 Raptor az egyik legkiválóbb repülőgép, de a Rafale pilótája bebizonyította, hogy egy magasan képzett, okos és "tökös" pilóta képes elrontani egy csúcstechnikás gép pilótájának napját...
   Az amerikai sugárhajtású vadászközösségben létezik az „Any given Sunday/Day” elmélet, ami azt jelenti, hogy egy repülőgép bármelyik napon le tud lőni egy másikat, akár fejlettebbet is. A fejlett repüléstechnika, mesterséges intelligencia és szenzorok napjainkban kritikus fontosságúak, de a pilóta repülési képessége egy másik fontos tényező. Ráadásul a gyakrolatok már csak ilyenek. Segítenek a pilótáknak tesztelni repülőgépeiket, taktikájukat és saját magukat, hogy később biztosan készen álljanak egy igazi harcra.
   Az amerikai sugárhajtású vadászközösségben létezik az „Any given Sunday/Day” elmélet, ami azt jelenti, hogy egy repülőgép bármelyik napon le tud lőni egy másikat, akár fejlettebbet is. A fejlett repüléstechnika, mesterséges intelligencia és szenzorok napjainkban kritikus fontosságúak, de a pilóta repülési képessége egy másik fontos tényező. Ráadásul a gyakrolatok már csak ilyenek. Segítenek a pilótáknak tesztelni repülőgépeiket, taktikájukat és saját magukat, hogy később biztosan készen álljanak egy igazi harcra.
   Forrás: Stavros Atlamazoglou, 2021. október 27
 
2013
   2013. március 31-én az Egyesült Államok F-22 Raptorokat telepített Dél-Koreába, hogy támogassa a folyamatban lévő "Foal Eagle" amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. Erre a Koreai-félszigeten megnövekedett feszültség miatt került sor, ugyanis Észak-Korea kijelentette, hogy „hadiállapotba” lépett Dél-Koreával. Kifogásolták és figyelemmel követték a B-2-es lopakodó bombázók Dél-koreai gyakorlatát, melyben gyakorlóbombákat dobtak, egy dél-koreai szigetre.
 
2014
   2014 végén az USAF egy gyors bevetési koncepciót tesztelt négy F-22-essel és egy C-17-essel. A javaslatot két F-22-es pilóta tette 2008-ban. A cél az volt, hogy a csoport 24 órán belül akcióképes legyen és harcba szállhasson.
 
2014. szeptember 22, Szíria:
   Az F-22-esek végrehajtották a típus első harci bevetéseit az Inherent Resolve hadművelet, az amerikaiak által vezetett szíriai beavatkozás nyitócsapásaival; repülőgépek 1000 kilós GPS-vezérelt bombákat dobtak az Iszlám Állam célpontjaira a Tishrin-gát közelében. A Raptor szír, iráni és orosz harci repülőgépeket fogott el (lelövés nélkül), illetve 270 bombát dobtak le (4250 font) mintegy 60 célpontra, ezen kívül pedig szoros légi támogatást (CAS) végeztek.
   A CENTCOM vezetése alatt 2014 szeptembere és 2015 júliusa között az F-22-esek 204 bevetést hajtottak végre Szíria felett.
 
2015
   Szíria: A Hawaii Air National Guard hat F-22 Raptorja 2015. október 3-án indult hathónapos küldetésére a Pearl Harbor-Hickam közös bázisról az Egyesült Arab Emírségekbeli Al-Dhafraba, hogy felváltásák az addig ott szolgáló egységet.
   2015 szeptemberében négy F-22-est telepítettek a németországi Spangdahlem légibázisra, másik négyet a lengyelországi Lask- és az észtországi Amari légibázisra, hogy a NATO szövetségeseivel együtt gyakorlatozzanak.
   2017 novemberében Afganisztánban a tálibok által ellenőrzött régióiban B-52-esekkel együttműködve bombáztak ópiumgyártó és -tároló létesítményeket.
 
2018. február 7, Szíria:
   Az F-22-esek 2018. február 7-én részt vettek a kormánypárti erők elleni amerikai csapásokban Szíria keleti részén. Támadó bevetések mellett az F-22-esek szerepe volt a hadműveleti elektronikus hírszerzés, megfigyelés és felderítés is.
 
2018. október 11.
   Számos repülőgép, köztük a több F-22 Raptor vadászgép megsérült, amikor a pusztító Michael hurrikán megrongálta a floridai Tyndall légibázist. Az MSNBC szerint a bázison állomásozó 55 F-22-ből 33-at elrepültek a vihar érkezése előtt, de 17 gépet a bázison hagytak.
Tyndall légibázis, 2017. szeptember 8. A kép az Irma hurrikán előtt, az októberi evakuálás során készült
Tyndall áttelepítette F-22-eseit, a QF-16 célgépeket, T-38 Talonokat, E-9A gépeit.
Foto: USAF, Sergio A. Gamboa pilóta ( később egy baleset során katapultálnia kellett)
 
Pilóták az F-22 Raptorról:
Irán, 2020 március, Kevin „Showtime” Sutterfield alezredes
   A Raptorok drónokat is kísértek, és bár találkoztak vadászvédelemmel, de fegyveres konfliktusra ezeken a küldetéseken sem került sor. Alább egy ilyen találkozás részletei:
   Iráni Phantomok gyakran közelítettek meg nemzetközi légtérben amerikai drónokat. Az iráni vadászok 2020 márciusában is elfogtak egy amerikai drónt. Az incidens részleteit hónapokkal később hozták nyilvánosságra. A jelentés szerint egy MQ-1 Predator végzett megfigyelést és felderítést körülbelül 16 mérföldre Irán partjaitól. Egy iráni Phantom géppár észlelte a lassan mozgó UAV-t, és befogta a gépet. Miközben az egyik F-4 lemaradt biztosítani, a másik felzárkózott MQ-1-re, mintegy négy mérföldre Irán felségvizein kívül. Egyik F-4-es pilóta sem tudta azonban, hogy nem voltak egyedül a Predator közelében. Az amerikai légierő egy F-22 Raptor gépe észrevétlenül követte őket. A Raptort Kevin „Showtime” Sutterfield alezredes vezette, aki a gyanútlan iráni vadászokat figyelte.
   Showtime kapcsolatban volt a Predatorral és úgy irányította, hogy feltűnés nélkül fel tudja mérni a Phantom fegyverzetét. Az F-22 fejlett lopakodó képessége lehetővé tette, hogy ugyanabban a légtérben tevékenykedjen, mint az iráni Phantomok, és tette ezt anélkül, hogy észrevették volna. Ha harc törne ki, az F-22 tolóerővektoros hajtóműve és fejlett repüléselektronikája egy nagyon egyoldalú harcot eredményezett volna.
   Miután Sutterfield felmérte az iráni F-4 fegyverzetét, balra fordult, gyorsított és emelkedni kezdett. Amikor Raptorját egy vonalba hozta a Phantommal, jól látta a "nagyon megdöbbent" iráni vadászpilótát. Csak, hogy világossá tegye a helyzetet, beszólt a rádióba, és mindössze ennyit mondott:
   - Haza kéne mennetek...
   A Phantomok pilótái nem keménykedtek. Pontosan tudták, hiába vannak ketten, semmi esélyük a nagyságrendekkel fejlettebb Raptor ellen. Leváltak a Predatorról és a partok irányába fordulva távoztak.
 
Terry „Stretch” Scott a légierő nyugalmazott ezredese:
   „A repülésvezérlők… fenomenálisak” – mondta Scott a Fighter Pilot Podcastban 2019-ben. Az eredeti kezelői kézikönyvben az állt, hogy „A legteljesebb nyugalommal repülheti ezt a repülőgépet.” – és bár a kézikönyv megváltozott a repülőgép több mint két évtizeddel ezelőtti első repülése óta, a Raptor szelleme ugyanaz, mint akkor.
   „Mivel a negyedik generációs háttérből jöttem, a látvány szemet gyönyörködtető” – mondta Scott, aki az F-22 előtt F-15-ös pilóta volt. "A gép rendkívül fürge, és még akkor is, mikor támadólag repültem egy másik Raptor ellen, elkápráztatott, ha láttam az ellenfelem manőverezni."
   Scott, aki 3500 órát repült az F-15 Eagle gépekkel, mielőtt F-22-re váltott volna, azt mondta, hogy eltartott egy ideig, míg elsajátította a Raptort. "De a végére szinte egybeforrsz a gépeddel, és az F-22-essel ez már szinte igazságtalan az ellenfeleiddel szemben..."
 
Joshua 'Cabo' Gunderson őrnagy:
   Joshua 'Cabo' Gunderson őrnagy, az F-22 Demo Team pilótája és parancsnoka.
   „Az első 18 másodpercben a Power Loop manővernél a Raptor tolóerő-vektor képességét használjuk fel egy gyors hurok kivitelezéséhez. Nagyon kevés repülőgép rendelkezik ezzel a képességgel, a képzett Raptor pilóták csomót tudnak kötni az ellenfelek gépeire. Aztán végrehajtok egy Raptor Slide-ot, ami gyakrolatilag egy harang-manőver, csak annál egy kicsit intenzívebb a vektorálás miatt. A 47. másodpercben végrehajtok egy J-Turn-t, más néven Herbst-manővert. Mondhatnánk, hogy ez csak egy szűk forduló, ám a manővert ismét a vektorálás segítségével valósítom meg, így lesz belőle egy hihetetlenül szűk és nagyon-nagyon gyors forduló. A J-Turn alapvetően a teljes repülőgéptestet sebességfékként használja, és „30 százalékkal csökkentheti a forduló idejét. Egy MiG-29 szűk fordulója eltörpül a Raptoré mellett, és ez kiválóan prezentálja a Raptor egyedülálló manőverezési képességeit.
 
Trevor Aldridge, a légierő egykori F-15C Eagle pilótája:
   "Nagyon szar egy normális vadászgépben ülve küzdeni ellene. Olyan érzés, mintha a 22-es csalna. A Raptor egy vadállat! Az F-22-t... tisztán vadászgépnek szánták. Nem a hátvédnek… A Raptor irányít, támad. És már messziről, de ha kell becsap az ellenséges kötelékbe és ökölharcot vív."
 
James A. Blackwell Lockheed alelnök levele a tesztelési program végén:
   Az YF-22 programban Langley munkájának minőségét hangsúlyozták egy 1991. március 12-én kelt levélben, melyet James A. Blackwell alelnök, a Lockheed ATF Iroda vezérigazgatója írt Richard H. Petersennek, a Langley Kutatóközpont igazgatójának:
   "A Lockheed YF-22 Csoport nevében szeretném kifejezni elismerésünket a NASA Langley emberei által nyújtott munkához, ami lehetővé tette a gyors és sikeres YF-22 repülési tesztprogramunkat. Visszajelzések szerint a repülési tesztmérések megegyeztek a szélcsatornás előrejelzésekkel. A repülési tesztprogram óriási siker volt, és mindent célunkat elértük. 1990. szeptember 29. és 1990. december 28 között a két prototípus többször repült 80 csomóval és 60¾ támadási szögben, ugyanakkor elértük a 2 Mach feletti sebességet is. A NASA Langley Unitary-re hagyatkoztunk a szuperszonikus cirkálás tesztelésekor. A teljesítményhez használt stabilitási és ellenőrzési adatok előrejelzései alapján teszteltünk. Bemutattuk a szupercirkálást GE és P&W hajtóművekkel is. A prototípusok az előrejelzéseknek megfelelően működtek. A szuperszonikus cirkálás során a repülési teszt alapján meghatározott légellenállás a Langley Unitary Tunnel előrejelzésihez képest mindössze egy százalékkal tért el. A szuperszonikus repülési tulajdonságokat kiválónak értékelték. Repültünk szuperszonikusan 15¾ támadási szöggel; és 360¾ full-stick fordulókban, melyek során kiváló fordulási arányokat kaptunk. A repülési teszt fénypontja program a nagy támadási szögű repülési minősége volt. Támaszkodtunk: Az önök teljes méretű szélcsatornás aerodinamikai adataira, kis sebességű, nagy támadási szögű statikus és dinamikus aerodinamikai számításaikra; forulószámításokra a Spin Tunnelből. Bővítettük a repüléseket 20¾ és 60¾ támadási szög között, és a full-stick-et . Gyors buroktágulást tapasztaltunk, de ez nem lépte túl a szabályozási törvény tervezésénél használt aerodinamikai adatokat és a repülés előtti szimulációkat. A NASA Langley segítsége nélkül a tesztelést lehetetlen teljesíteni a rendelkezésre álló időn belül. Továbbra ia várjuk hogy önökkel dolgozzunk!"
   Az YF-22-t az ATF verseny győztesének hirdették ki 1991. április 23-án.
 
Típusváltozatok
   YF-22A
   Gyártás előtti technológiai demonstrátor az Advanced Tactical Fighter (ATF) demonstrációs/validációs fázisához; kettő épült.
   F-22A
   Együléses sorozatgyártású változat
   F-22B
   Tervezett kétüléses változat, 1996-ban törölték a fejlesztési költségek megtakarítása érdekében.
   Haditengerészeti F-22
   az F-22 hordozóra tervezett változata felemelhető szárnyakkal. Az "Egyesült Államok haditengerészetének fejlett taktikai vadászgépe" (NATF) programban az F-14 Tomcat leváltását célozták. A programot 1991-ben törölték.
   FB-22 / X-44 MANTA / JASDF
   Az FB-22 egy közepes hatótávolságú szuperszonikus lopakodó bombázó lett volna az USAF számára. A tervek szerint akár 30 kis átmérőjű bombát vihetett volna, körülbelül kétszeres hatótávolsággal. 2006-os négyéves védelmi felülvizsgálattal az FB-22-es javaslatot törölték.
   Az X-44 MANTA függőleges és vízszintes vezérsík nélküli kísérleti repülőgép volt, amely az F-22-re épült, továbbfejlesztett tolóerő-vektorvezérléssel, és nem voltak voltak tartalék aerodinamikai vezérlőfelületek sem. A repülőgépet kizárólag tolóerő-vektorizálással vezérelték, kormányok, csűrők, elevonok nélkül. A program finanszírozását 2000-ben leállították.
   2018 augusztusában a Lockheed Martin F-22 alapjain nyugvó tervet javasolt az USAF-nak és a JASDF-nek, amely egy továbbfejlesztett F-22-t kombinált volna az F-35 repüléstechnikájával és új lopakodó bevonataival. A javaslatot az USAF nem vette figyelembe, míg a JASDF a költségek és a meglévő exportkorlátozások miatt nem fogadta el.
   "Chrome Raptor"
   Új, ismeretlen célú törzsborítás tesztelésére a Boeing két gépet épített 2021-ben, mindkettő repül.
 
Az YF-22 egyik prototípusa
 
     
       
     
       

 
ALKALMAZÓK
Hadműveleti századok:
Az Egyesült Államok légiereje az F-22 egyetlen üzemeltetője. 2022 augusztusában 183 repülőgép volt a készletében.
1. Fighter Wing Langley Air Force Base, Virginia
   27th Fighter Squadron
   94th Fighter Squadron
3. Wing Joint Base Elmendorf–Richardson, Alaska
   90th Fighter Squadron
   525th Fighter Squadron
5. Wing Hickam Air Force Base, Hawaii
  19th Fighter Squadron (Pacific Air Forces associate unit)
154. Wing Hickam Air Force Base, Hawaii
  199th Fighter Squadron (Air National Guard unit)
192. Fighter Wing Joint Base Langley–Eustis, Virginia
  149th Fighter Squadron (Air National Guard associate unit)
325. Fighter Wing Tyndall AFB, Florida
  43. Fighter Squadron (Training Unit)
44. Fighter Group Tyndall AFB, Florida
  301. Fighter Squadron (Air Force Reserve Command associate unit)
477. Fighter Group Elmendorf AFB, Alaska
  302. Fighter Squadron (Air Force Reserve Command associate unit)
Tesztelő, kiértékelő és fejlesztő századok:
57. Wing Nellis Air Force Base, Nevada
  422. Test and Evaluation Squadron (teszt, kiértékelés, fejlesztés)
  433. Weapons Squadron (fegyverzet)
412. Test Wing Edwards Air Force Base, California
  411. Flight Test Squadron

 
Kép: F-22 Raptor légi utántöltés előtt.
Források:
  Wikipedia angol nyelvű oldala.
Sandboxx
  This day in aviation
 
 
Más amerikai repülőgéptípus választása: