A-12: a 60-6932 eltűnése
 
Címkép: A-12 No. 06932, a levegőben. Eltűnt 1968. június 4-én a Dél-kínai-tenger felett. | Forrás: Defense Visual Information Center
A 60-6932 A-12-es
eltűnése
 
 Egy kínos kényszerleszállás
A 60-6932 egyike volt annak a három A-12-esnek, amelyeket az okinavai Kadena AFB-ről felszállva a Black Shield hadműveletben vettek részt. Jack Weeks pilótával 1967 május 26-án kellett volna megérkeznie a 932-nek, de az INS (Inercial Navigation System) hibája miatt Wake Island repterére kényszerleszállást kellett végrehajtania. A gép persze igen feltűnő volt. Először egy Pan Am mobil lépcsőt vittek a géphez, a pilóta így ki tudott szállni, közben David Allison Pan Am alkalmazott fotókat kezdett készíteni. Miután a pilóta kiszállt, rengeteg jármű, tűzoltók, szervizautók kezdték körülvenni a gépet, hogy valahogy elrejtsék az avatatlan szemek elől, hiszen az A-12 hivatalosan nem is létezett 1967-ben. A Pan Am még egy Boeing 707-est is leparkoltatott a 932-es mellé. Nem sokkal később egy KC-135Q tanker hozott alkatrészt és segítséget, majd pár óra múlva mindkét gép felszállt, és elindultak Okinava felé.
Don Person SR-71 személyzetfőnök pár nap múlva:
"Egy KC-135Q-val jöttünk Okinawára. Amikor leszállt, és beállt a parkolóhelyre, már nyitották a nagy raktérajtót, a lépcsők lassan a helyükre kerültek, elindultunk kifelé. Már a földön voltunk, amikor meghallottam a J58-as hajtóművek hangját, amint jön le a kifutón. Amikor a 06932 elhaladt a tanker mellett, azt vettem észre, hogy ez nem szokványos SR-71-es: nincs RSO kabintető, és piros számok voltak a vezérsíkon. Ez elég volt ahhoz, hogy rájöjjünk, ez nem egy SR-71. Néztük, ahogy kigurul az aktív kifutópályára, és nem sokkal később elindult. Mindannyian csodálkozva néztünk egymásra, de nem beszéltük meg a dolgokat. Érkezésünk előtt felhívták a figyelmünket, hogy amit látni fogunk, az nem is létezik, szóval akkor nem is beszéltük meg..."
Forrás: Alchetron és Roadrunners Internationale

 A 60-6932 eltűnése
Hamarosan felröppent a pletyka, hogy a repülőgép, amit láttunk, eltűnt. Pár órával később már a 974-es SR-71-t készítettük fel, mert másnap repülnie kellett. A 974-es feladata egy eltűnt repülőgép felkutatása volt. Nem volt szerencséje, nem találták meg. Nagy volt a titkolózás, de mi hamar rájöttünk, hogy a 60-6932-es A-12-t keresték.
Mivel sem a 932-nek, sem a pilótának, Jack Weeks-nek nyomát nem találták, egyesek azt feltételezték, hogy Weeks "átpártolt a túloldalra". Ezek a pletykák teljesen alaptalanok. Ezt egy Birdwatcher kódnevű, minden A-12/SR-71 repülőgépen telepített eszköz bizonyítja. Az rendszer a repülőgép rengeteg adatát rögzíti és ha határértéken túli eseményt érzékel egy rendszertől, valós időben riasztja a pilótát, illetve egy rövid, kódolt HF adást sugároz. Ezt az adást a légierő megfelelő állomásai veszik, és archiválják.
A Birdwatcher működésének megértése kulcsfontosságú a 932-es elvesztése szempontjából.
A Birdwatcher rendszer és a 60-6932 A-12-es
A Roadrunners Internationale cikkének fordítása
A Birdwatcher folyamatosan figyelemmel kísérte a repülőgép-rendszerek különféle létfontosságú funkcióit. Amikor megállapított határértékeket és aktivitást érzékelt, a Birdwatcher aktiválta a HF kódolt adót. A kódolt jel egy multiplexelt minta volt minden megfigyelt elemhez, beleértve azt is, amely beindította a Birdwatcher-t. Így az üzemeltető meghatározhatta, hogy melyik rendszer vagy berendezés aktiválta a Birdwatcher-t. 40 csatorna állt rendelkezésre, bár nem feltétlenül volt mindegyik használatban.
A rendszert a pilótafülkéből vezérelték egy közös vezérlőpanellel az ECM és SIP vezérlőknél a jobb oldali konzolon. A Birdwatcher egysége HF adót használt, és a jobb alsó sarokban volt elhelyezve és az E szakaszban, közvetlenül az A-12 pilótafülke (C szakasz) mögött.
A Birdwatcher által felügyelt elemek: a generátor meghibásodása; a transzformátor meghibásodása; alacsony magasság; alacsony üzemanyag mennyiség; alacsony üzemanyag-áramlás; alacsony hidraulikus nyomás; "A" és "B" rendszer aktív; "A" és "B" rendszer hidraulikus nyomása alacsony; alacsony oxigénnyomás; kompresszor magas bemeneti hőmérséklet; "B" rendszer kézi elakadás; dőlésszög- és bólintás; a pilótafülke nyomása alacsony; "A" és "B" kód; magas támadási szög; tűzjelzés; "C" és "F" rendszer működése; alacsony olajnyomás; EGT [hajtómű kiáramló gáz-hőmérséklet].
Ha a Birdwatcher rendszerkorlátot vagy berendezési tevékenységet érzékelt, akkor kapcsolta a HF adót és három rövid, egymást követő fél másodperces sorozatot továbbított, mindegyiket öt másodperces szünettel. Minden egyes működés során az összes megfigyelt elem állapotát, valamint a repülőgép azonosítóját is továbbította. Az adás után a pilóta három "csiripelést" hallott a fejhallgatójában, valamint a Birdwatcher vezérlőpultján világító tevékenységjelző lámpa gyulladt fel. A panelen található "Code A" és "Code B" kapcsolók segítségével jelezni kellett a Birdwatcher felé, hogy a pilóta tudatában van a figyelmeztetésnek vagy riasztásnak.
A "Code A" kapcsoló aktiválása azt jelezte, hogy "pilóta tud az eseményről – nincs vészhelyzet."
A "Code B" kapcsoló aktiválása azt jelezte, hogy "pilóta tud az eseményről – vészhelyzet."
Az adás után a Birdwatcher nem kapcsolta be újra a HF adót amíg nem érzékelt egy másik rendszerkorlátot vagy egy másik rendellenes tevékenységet, illetve ha az eredeti kiváltó esemény határokon belül tért vissza, de azokat ismét tűlműködte.

A Birdwatcher rendszer adta az egyetlen támpontot a történtekhez.
Amit tudni lehet a 60-6932 A-12-esről:
1968. június 4-én Jack Weeks pilóta 129-es számú, SN.60-6932 A-12-ese funkcionális ellenőrző repülést hajtott végre a hajtómű cseréje miatt. Taxizás és a felszállás eseménytelen volt, ezt bizonyítja a Birdwatcher "Code A" jelzése. A tankolás 20 perccel a felszállás után normális volt. A tanker legénysége megfigyelte, hogy az A-12 normál módon emelkedik a pályára. Ez volt a repülőgép utolsó vizuális észlelése. A lecsatlakozás után az A-12 még 33 percet repült, majd egy normál ellenőrző jelzést adott le. 19 percig nem érkezett további Birdwatcher jelentés. Ekkor a Birdwatcher a jobb hajtóműnél EGT-t jelzett: a hajtómű hőmérséklete meghaladta a 860 °C-ot. Aztán hét másodperccel később a Birdwatcher jelezte a jobb hajtómű üzemanyagáramának csökkenését, ami kevesebb, mint 3400 kg/óra volt. A Birdwatcher az EGT jelzést megismételte: az EGT meghaladta a 860-at. Nyolc másodperccel később a Birdwatcher jelezte, hogy Weeks gépe 20 900 méter alá süllyedt, majd megismételte a két korábbi figyelmeztetést. Ez volt a Birdwatcher utolsó adása.
Számos kísérlet történt a 60-6932-vel való kapcsolatfelvételre HF-SSB-n, UHF-en és a Birdwatcheren keresztül is, de sikertelenül. A földi rögzítő- és megfigyelő létesítmények üzemeltetése addig folytatódott, amíg a repülőgép üzemanyagának ki kellett merülnie. Nem volt észlelés, nem érkezett további adás. A repülőgépet eltűntnek nyilvánították mintegy 840 kilométerre a Fülöp-szigetektől keletre és 1000 kilométerre Okinawától délre. A baleseti jelentés megerősítette, hogy: „A 129-es számú repülőgép roncsait nem találtuk meg. Feltételezhető, hogy a tengerbe zuhant."
Mivel nem volt más támpont, baleseti jelentés kizárólag a Birdwatcher rendszer adatai alapján készült el.
 
Forrás: Roadrunners Internationale cikke.
 

 
Források:
Roadrunners Internationale
Alchetron
Wikipedia
 
Kapcsolódó cikkek a Légibázis oldalán:
SR-71 ismertető
SR-71: a 61-7953 katasztrófája
SR-71 vs. Saab JA-37 Viggen
Lockheed A–12
A-12 'Black Shield' küldetések
 
 
© Légibázis Since 1998