| Kanada olyan védővadász tervezésére ítélt meg első menetben 27 millió dolláros támogatást, amely garantálná a légtér biztonságát a leggyorsabb, legmagasabban repülő fenyegetéssel szemben is. Az akkori kormány 5-600 elfogó vadász beszerzését tervezte. Az A.V. Roe Canada Limited a tervezési szakasz végén további 260 milliót kapott fejlesztésre. A követelények: kétszeres hangsebesség párosítva kiváló manőverező képességgel, az Északi-sark fölött Amerika felé közelítő szovjet bombázók befogása, és lelövése. Az első példányok teljesítményének ismeretében ezeket a feltételeket a szolgálatba álló szériagépek hozták volna.
Először használtak titániumot és ez volt az első fly-by-wire, vagyis elektronikus repülésvezérléssel készült gép. Újdonság volt a nagynyomású hidraulika. Új volt a „terhelők” alkalmazása, ami a pilóta számára mesterséges kormányerőt teremtett a kormányfelületek mozgásának érzékeléséhez. Akkor még egyedülálló megoldás volt a belső fegyvertér használata. Az Arrow CF-105 tolóerő-súly aránya számítások szerint megközelítőleg olyan jó lett volna, mint később az F-14-esé.
Az első repülést Janusz Zurakowski hajtotta végre 55 évvel ezelőtt, 1958. március 25-én. Siker volt, a nagy deltaszárnyú kiválóan vezethetőnek bizonyult. A harmadik felszállásból sikerült átlépni a hangsebességet. A következő egy évben az elért csúcssebesség a gyengébb hajtóművekkel 1,96 Mach, a csúcsmagasság 50 ezer láb volt. Gyenge pontja a futómű: az északi üzemeltetéshez robosztus futómű kellett, hosszú futószárak, bonyolult mozgató rendszer. A vékony profilú szárnyakban kevés volt a hely. Egy alkalommal a bal futó nem jött ki rendesen, a gép alatt összeroskadt, az Arrow lecsúszott a pályáról.
Egy év alatt öt gépet állítottak a berepülési programba. A hatodik gép kapta meg az új hajtóműveket, egy hét múlva megdönthette volna a kategória összes létező rekordját, de 1959. február 20-án lefújták a programot. A konzervatív kormányzat arra hivatkozott, hogy a szovjet fenyegetés már nem bombázókat, hanem rakétákat jelent. A válasz pedig: az egységes észak-amerikai védelmi rendszerbe való belépés, és a Bomarc-B ellenrakéta beszerzése, ami nagyságrendekkel kevesebbe került, mint a már 470 milliós fejlesztési költséget felemésztő Arrow-program.
Az elkészült gépeket szinte nyomtalanul elpusztították. Állítólag egy szovjet kém beférkőzött a gyártási szervezetbe, azért semmisítették meg, hogy ne férhessen hozzá. Az egyik kanadai múzeum számára elkészítették a gép makettjét, de egyes legendák szerint az A.V. Roe emberei valahol elrejtették az egyik elkészült igazi gépet is. |
