L-39 Albatros  
 
Címlapkép: L-39 Albatros Forrás: Harold A. Skaarup
L-39 Albatros
L–39 Albatros a csehszlovák Aero Vodochody vállalat által gyártott kiképző repülőgép. Felfegyverzett harci változat is létezik. Az 1970-es évektől az L–29 Delfínt váltotta le, és a Varsói Szerződés alapvető kiképző repülőgépévé vált. Továbbfejlesztett változata az L–59 Super Albatros, és az L–159 ALCA. Az L39 NG variáció fejlesztése folyik.
 

L-39 A MAGYAR LÉGIERŐBEN
 
A Magyar Néphadsereg repülőcsapatainál nem rendszeresítették a típust, elődje, az L–29 Delfin kivonásával a kétüléses MiG–21UM-mek vették át a pilótakiképzési feladatokat az 1989–1990-es rendszerváltásig. Végül Magyar Légierő 1993-ban kapott az egykori Keletnémet Légierő hagyatékából 24 darab L–39ZO repülőgépet, ebből 20 gép állt szolgálatba, a maradék 4 tartalék alkatrész szerepet kapoptt. 1993 végétől a Dunai Repülőgépgyár Rt. helyezte üzembe a a gyártó segítségével.

Magyar felségjellel 1994 március 3.-án repült először L-39-es. Kecskemétre kerültek a gépek az új "Szárnyas csikó" századhoz. A hajózóképzés 1995-ben indult be. 1997 végén egy amerikai filmben szerepeltek. 1998-ban nagyjavításon estek át, GPS-t és NATO-kompatibilis IFF berendezéseket kaptak. Ekkor már csak 12 gépet újítottak fel. 2001-ben eldőlt, hogy korszerű nyugati harcigépet rendszeresítünk, amely azonban más kiképzési filozófiát igényel, ezért 2002-től Kanadában került sor a képzésre. Ez nem jelentette az L-39-esek kivonását, szintentartó repüléseket végeztek. Az aktív gépk száma 2004-ben nyolcra csökkent. Az L-39-eseket fegyvertelenül kaptuk, de 2005-től a MiG-21-esek készletéből megmaradt UB–16-os blokkokból induló SZ–5-ös rakétákat gyakran használták éleslövészeten. 2005-ben is átesett egy üzemidő-hosszabbításon a flotta.

Üzembe helyezésük után a magyar Albatrosok az eredeti NDK-s festéssel repültek (világosbarna-barnászöld), a gyártási szám utolsó három számából álló oldalszám a szélvédő alá került. Az 1998-as nagyjavításkor a gépeket átfestették középbarna-sötétzöld színekre. Valamivel sötétebb színük volt mint a MiG-21-eseknek. A póttartályok nagy részét is átfestették, bár néha lehetett látni az újabb festésű gépeket is régi NDK-s póttartállyal.

 

BALESETEK
 
1995. július 25-én egy Albatros Abony közelében, műszaki hiba zuhant le, a pilóták sikeresen katapultáltak.

1997-ben a 120-as oldalszámú gépnek leállt a hajtóműve, de Peszeki Zoltán százados és Guti István őrnagy a kis magasság ellenére nem katapultált, hanem az újraindítással próbálkoztak, ami 50 méteren sikerült.

2005. október 6-án Hegedűs Ernő gépe madárral ütközött, de a pilótának sikerült hazavinni a gépet.

2008. június 20-án Fehérgyarmat közelében zuhant le egy albatrosz gyakorlatozás közben. Janicsek András és Ignácz Zoltán meghalt.

 

A KIVONÁS
 
A 2009-ben még szolgálatban álló néhány L–39ZO-t a Magyar Honvédség december 1. és 2010. június 30. között fokozatosan kivonta. A típus három – 136, 128 és 119-es oldalszámú – példánya ünnepélyes keretek között 2009. november 25-én tartotta búcsúrepülését Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. A kivont gépekből egy példányt oktatási célból a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőműszaki Oktatásbiztosító Központja kapott, egy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Szolnoki Repüléstörténeti Gyűjteményéhez került, egy pedig a kecskeméti MH Légijármű Javítóüzem kapott meg. A több kivont gépet hatástalanítás után értékesítették.

 

JELLEGRAJZOK
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 

CÁPETI II.
 
A 2007-es repülőnapra egy a gépből kibúvó cápát festettek a 119-es gépre. A '90-es évek elejei cápás festésű MiG-21-es után ez a gép a "Cápeti II." nevet kapta.
 
L-39 Albatros
"Cápeti II."
L-39 Albatros
"Cápeti II."
L-39 Albatros
"Cápeti II."
 
L-39 Albatros
"Cápeti II."
L-39 Albatros
"Cápeti II."
 
 

CÁPALI
 
Később a 135-ös terepfestésű L-39 is cápát kapott. Első részre a 119-essel megegyező kibújó cápát festettek, viszont a függőleges vezérsíkra az ország lobogója került. A felségjelet áttették a szárny és a vízszintes vezérsí közé. Az oldalszám mindkét esetben a beömlőnyílás mögé került. Ez a gép a "Cápali" nevet kapta.
 
L-39 Albatros
"Cápali"
L-39 Albatros
"Cápali"
L-39 Albatros
"Cápali"
 

ZÜMI
 
A 2005-ös kecskeméti repülőnapra a 119-es oldalszámú gépet speciális darázs festéssel látták el majd "Zümi" névre keresztelték. A népszerű darázs L-39-est egy tábornok parancsa miatt átfújták NATO szürkére.
 
L-39 Albatros
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 

HARCI ALKALMAZÁS
 
A Csehszlovák Légierő L–39-esei többször indítottak rakétát az NSZK-ból betolakodó amerikai helikopterek ellen, de a földi célok elleni SZ–5 nem irányított rakéták pontatlannak bizonyultak.

Abház szeparatisták szerint L–39-cel lelőttek egy grúz pilóta nélküli repülőgépet.

Az afgán polgárháborúban mindkét fél használta mind légiharc, mind csapásmérő feladatokra.

A Hegyi-Karabahért vívott háború során több azeri gépet lelőtt az örmény légvédelem, de a saját gépeiket az örmények valószínű nem vetették be.

Bár a csecsen légierő is repült vele néhány bevetést, az ő gépeik nagy része már a földön megsemmisült.

Ezen alkalmazások érdekessége, hogy a cseheken kívül mindenki a nagyon alacsony harcértékű C változatot használta, a gyenge haderővel rendelkező haderők sokszor azt használják, amijük van.

Harci alkalmazására is felkészített gépeket először a líbiai légierő vetett be Csádban. Bár a líbiaiak rendelkeztek jóval nagyobb harcértékű típusokkal is, de a gyenge fegyverzetű csádiak ellen az L-39-esek is megfeleltek. (még a légcsavaros Sf-260-asakat is bevetették). Könnyű üzemeltethetőségük miatt a líbiai polgárháborúban is az egyik leghasználtabb típus volt. Mivel ezek háborúk a világ elszigetelt részében zajlottak az Albatroszok harci alkalmazásáról kevés információ ismert.

 

FESTÉSMINTÁK
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
 

RÉSZLETFOTÓK
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 

FOTÓK
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
Alexa Koken asztronautanő kiképzésen
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
L-39 Albatros
 
 

LEÍRÁS
 
Az első és legnagyobb számban gyártott változat csak kiképzésre alkalmas. A gépen alkalmazott berendezések zöme a MiG–15 és a MiG–21 gépcsaládban is megtalálható, kiegészítve néhány cseh gyártmánnyal. Ezek között van pl. a RTL–11 fedélzeti URH-rádió, RV–5 magasságmérő, mely figyelmeztető hanggal jelzi az előre meghatározott magassági határ alá süllyedést, és RUL–41 rádióiránytű. A fedélzeti berendezések meghibásodásakor a törzsből egy ötágú légcsavarral hajtott generátor emelkedik ki, ez biztosítja a fedélzeti elektromos rendszerek működését. A Zafír–5 típusú beépített indítóhajtómű biztosítja a főhajtómű beindítását, így külső áramforrás nem szükséges. Alkalmazásra került a KL–39 típusú ellenőrző rendszer. Ehhez csatlakoztatott kiértékelő berendezés jelentősen lerövidíti a repülésre való előkészítést. A félszárnyak alatt egy-egy fegyverfelfüggesztő csomópont található gyakorló légi és földi célpontok elleni fegyverzet számára, bár ezekre többnyire tüzelőanyag-póttartályokat függesztenek. A kabinok mögött helyezkedik el az öt gumifalú üzemanyagtartály, összesen 1070 l kapacitással, Illetve a szárnyvégeken egy-egy 100 literes le nem oldható üzemanyagtartály található, melynek első részében található a leszálló fényszóró. 1990-es gyártás leállásig 2216 db készült ebből a változatból.
 

L-39V
 
A "C" változatból fejlesztett speciálisan légi cél vontatására szolgáló változat, melyet gyakorló lövészeteken alkalmaztak. A változat prototípusa az X–08-as volt. A gép hasa alá beépítettek egy gondolát, amelyben KT–04-es típusú célrepülőgép volt elhelyezhető. A célrepülőt a hátsó kabinban lévő csörlő engedi ki maximum 1700 méterre, illetve húzza onnan be. Korlátozott számban gyártották. 1976-ban 10 darabot állítottak elő, közülük nyolcat az akkori csehszlovák légierő kapta, kettőt a volt NDK légiereje.
 

L-39ZO
 
A második legnagyobb számban gyártott változat, mely földi célok elleni légicsapásra is alkalmas. Az Aero gyár mérnökei azért kezdtek a típus fejlesztésébe, mert a világ számos országában felmerült az igény egy könnyű és olcsó támadógépre, mely oktatási feladatok ellátására is képes. 1975. augusztus 25-én szállt fel az X–09-es, amely a ZO prototípusa volt. A fedélzeti rádiótechnikai berendezések nagy része megegyezik a MiG–21-esen alkalmazott típusokkal. Szárnyai alá két-két egyenként 250 kg teherbírású fegyverfelfüggesztő csomópont került. Ezekre légibombák, UB–16-os, nem irányított rakétákat tartalmazó blokkok, vagy akár R–3SZ passzív infravörös önirányítású légiharc-rakéták, illetve tüzelőanyag-póttartályok is függeszthetők. A változatból 1975. és 1985. között 394 darab épült.
 

L-39ZA
 
A ZO továbbfejlesztett, felderítésre is alkalmas változata. Prototípusa az X–10-es 1976 szeptember 11-én, míg az X–11-es 1977. május 16-án repült először. A gép célzóberendezése módosult. Az ASZP–3NMU–39 giroszkópos célzóberendezés alkalmas az új feladatok ellátására is. Az L–39ZA-t felszerelték a MiG–21-esen, 23-ason és a 27-esen is alkalmazott GS–23 kétcsövű gépágyúval, melyhez 150 lőszert javadalmaztak. Függesztményei között megjelent a felderítő konténer is, amellyel képes felderítő feladatok ellátására is. Egészen 1994 végéig gyártották, az össztermelés 208 db gép volt.
 

L-39ZA/ART
 
A "ZA" izraeli elektronikával továbbfejlesztett változata. Az izraeli Elbit cég szállítja a gép navigációs és fedélzeti fegyverek kezelésére szolgáló új elektronikus rendszert. Megváltoztatták a fékrendszer vezérlését. Lehetővé vált a szárnyak alá 4 db 350 literes póttartály függesztése. Thaiföld 36 db üzemeltet az L–39 ZA/ART-ból.
 

L–59 Super Albatros (L-39MS)
 
A "ZA" fejlesztett változata, korszerűsített avionikával és hajtóművel. Az X–12 1985-ben repült először. Megváltozott gép kijelzőrendszere. Az újonnan beépített HUD. A műszerfalon lévő display a navigációs és fegyverzeti eszközökkel együttműködve látja el a pilótát megfelelő információkkal. A gép irányíthatósága hajtőműleállás esetén is biztosított. Erre a célra az L–39-es Zafír indítóhajtóművét építették át úgy, hogy a hidraulikus szivattyút és a vészgenerátort is meghatja szükség esetén. Az L–59 új hajtóműve, a Lotarjev D–2 gázturbina nagyobb tolóerőt, jobb repülési tulajdonságokat és nagyobb végsebességet eredményez. Új a VS–2 katapultülés is. Az L–59 képes NATO szabványú fegyverek hordozására, sőt, a francia R550 Magic infravörös önirányítású légiharc-rakétával már 1992-ben a nemzetközi porondon is bemutatták.
 

L–39 NG
 
Modernizált változat Williams FJ44 gázturbinás sugárhajtóművel. ÚJ avionikai berendezéseket és szárnyakba integrált üzemanyagtartályokat kapott. Az új technológiai megoldások tesztelésére szolgáló L–39CW 2015 szeptemberében repült először. Sorozatgyártását 2018 végétől tervezi az Aero Vodochody.
 

ALKALMAZÓ ORSZÁGOK
 
Orosz Légierő
Szovjet Légierő
Abház Légierő
Azerbajdzsáni Légierő
Észt Légierő
Grúz Légierő
Kazah Légierő
Kirgizisztáni Légierő
Litván Légierő
Örmény Légierő
Tádzsikisztáni Légierő
Ukrán Légierő
Líbiai Légierő
Nigériai Légierő
Ghánai Légierő
Üzbegisztáni Légierő
Csecsen Légierő
Bolgár Légierő
Csehszlovák Légierő
Cseh Légierő
Szlovák Légierő
Magyar Légierő
Keletnémet Légierő
A Keletnémet Légie
Román Légierő
Algériai Légierő
Angolai Légierő
Egyiptomi Légierő
Etióp Légierő
Egyenlítői-Guinea-i Légierő
Tunéziai Légierő
Ugandai repülőezred
Afgán Légierő
Bangladesi Légierő
Észak-Koreai Légierő
Iraki Légierő
Szír Légierő
Jemeni Légierő
Kambodzsai Királyi Légierő
Thai Királyi Légierő
Vietnámi Légierő
Kubai Légierő
Nicaraguai Légierő

 

Válassz repülőgépet a felső listából.

 
© Légibázis 3NR Since 1998