KAI KF-21 Borame  
   
 
Címlapkép: KAI KF-21 Borame bemutató, 2021. április 9. | Foto: KAI
KAI KF-21 Boramae
보라매
A 'Fiatal sólyom'
 
   A KF a Korean Fighter rövidítése. A KAI KF-21 Boramae (korábbi nevén KF-X ) egy Dél-koreai tervezésű vadászrepülőgép a Dél-koreai és az indonéz légierő számára. A repülőgép lopakodó technológiát alkalmaz a sárkánykialakításban, de nem hordoz fegyvereket a belső terekben, mint a legfejlettebb ötödik generációs vadászgépek.
   2021 áprilisában elkészült az első prototípus, amelyet a KAI Sacheon repülőtéri központjában tartott ceremónia során mutattak be. Az első tesztrepülést 2022. július 19-én hajtották végre, a gyártást a tervek szerint 2026-ban kezdik meg. A tervek szerint 2028-ig legalább 40 repülőgép leszállítását tervezik, Dél-Korea pedig összesen 120 KF-21 rendszeresítését tervezi. Exportpiacra is elérhető lesz. A rendszerfejlesztésért a Korea Aerospace Industries (LTD) felel, a fejlesztésben 16 dél-koreai cég, 11 kutatóintézet és 553 partnercég vesz részt.
   2021. április 9-én a KAI Sacheon üzemében tartották az első prototípus átadási ceremóniáját. A ceremónián a kormány és a katonaság kulcsfontosságú tisztviselői, az indonéz kormány delegációja, köztük Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter, a védelmi vállalatok, például a Korea Aerospace Industries tisztviselői is jelen voltak. A gép a KF-21 nevet, és a Boramae (fordítása: 'fiatal sólyom' vagy 'harcoló sólyom') becenevet kapta, amelyet egy pályázaton a legtöbben küldtek be. Dél-Korea büszke, mert hazai vadászgép védi majd a 21. században a Koreai-félszigetet.
 
   Összességében az alkatrészek 65 százaléka Dél-Koreában készül. A KAI kritikus avionikát is fejleszt, beleértve a küldetés- és repülésirányító számítógépeket. A koreai ipar is felelős az AESA radarért, az elektronikus hadviselési berendezésekért, az infravörös kereső- és nyomkövető érzékelőkért, valamint az elektro-optikai célzórendszerekért. Moon elnök szerint a KF-21 sorozatgyártása 10 000 új munkahelyet is teremt majd.
   Míg számos más, hasonló, lopakodó ambíciókkal rendelkező fejlett vadászprojekt van folyamatban, többek között Európában, Indiában, Japánban, Törökországban és az Egyesült Királyságban, a Dél-koreai Boramae lesz az első, mely az oroszok (PAKFA) és az amerikaiak (F-22, F-35, illetve a B-2) után lopakodó vadászgép lesz az első, mely szolgálatba áll.
 
   2020-ban Indonézia csatlakozott 20%-os finanszírozással, de 2022. május 24-ig 4,2 millió USD fejlesztési költség elmaradása volt. 2022 novemberében állítólag Indonézia kifizette a projekt költségeinek rá eső részét.
   2022. december 9-én Lengyelország kifejezte szándékát, hogy csatlakozik a KF-21 programhoz.
 

   Tervezés
   A program kezdeti célja egy együléses, kéthajtóműves gép kifejlesztése volt, amelynek lopakodó képességei meghaladják a Dassault Rafale és az Eurofighter Typhoon lopakodó jellemzőit, de kisebb, mint a Lockheed Martin F-35 Lightning II.
   Dél-Korea a gyártáshoz szükséges technológia 65%-ával rendelkezett, ezért más országokkal is keresett együttműködési lehetőséget. A technológiatranszfer megkönnyítése érdekében a Védelmi Fejlesztési Ügynökség (ADD) két fő koncepciót javasolt a KF-X számára: C103, amely az F-35-höz hasonlított; és a C203, amelyek az európai vadászgépekre emlékeztettek kacsaszárnyas elrendezéssel. A C501 ( más néven KFX-E) egy harmadik konstrukció, a KAI által javasolt tervek szerint: egy kisebb, egyhajtóműves vadászgép. A gép gyengébb teljesítményt nyújtott, mint az F-16, és alkalmatlan volt nagy légtérre. A ROKAF előnyben részesítette a kéthajtóműves konstrukció előnyeit, jobb harci teljesítménnyel és nagyobb biztonsággal, valamint a nagyobb repülőgépsárkányt, mert így lehetőség van fejlesztésekre. Ezek a fejlesztések a jövőben az ötödik generációs vadászgépekké való átsoroláshoz vezethetnek. Amikor a tervezők 2015 decemberében megkezdték a KFX tervezését, a kutatás és a tervezés a C103 konfiguráción alapult. Miután megkapták az ADD-től a C103, C104 és C105 alaprajzait, a fejlesztőcsapat megépítette a C105 kísérleti modelljét, majd megkezdte a szélcsatorna-kísérletet egy újonnan tervezett C107-en, ami megnövelte a repülőgép méretét és növelte a maximális felszállósúlyt. Körülbelül 2 év különböző szélcsatornás kísérletek után 2018-ban az ADD és a KAI által javasolt C109-ről döntöttek úgy, hogy a KFX prototípusa legyen.
 

   C-109 (KF-21)
   A C-109-esnél 15,6%-os tömegcsökkentést értek el. A légbeömlőt megnövelték és optimalizálták a hajtómű áramlásának megfelelően. A szárny felületi terhelése csökkent, mivel a főszárny és a farok területe nőtt a kiváló fordulási képesség biztosítása érdekében. Az elülső futómű hátra húzódik be, az addigi előre helyett, a belső szerelvények elrendezésének változásából is adódóan. A végső forma, tervezési fejlesztéseket tükrözi a "lebegési margók" javítása érdekében. Minél jobb a lebegés (repülőgép szárnyában és törzsében előforduló rezgésjelenség) határa, annál jobb a repülőgép aeroelasztikus stabilitása, ami lehetővé teszi a stabilabb manőverezést nagy sebességnél és nagy támadási szögnél. A hajtóművet kissé hátrafelé vitték, így a függőleges bordák eltakarják a hajtóművet, ami javította a gépinfravörös érzékelőjének hatásfokát. A két hajtóműkiönlő között egy szellőzőnyílás van kialakítva, amely a szomszédos kiömlők között alacsony nyomással szellőztet.
   KF-21 még alapformájában is kisebb radarjellel rendelkezik, mint a ROKAF (Republic of Korea Air Force - A Koreai Köztársaság légiereje) F-15K Slam Eagle-jei, az F-15E Strike Eagle továbbfejlesztett változatai és az F-16C/D változatok. A C-109 kisebb és könnyebb, mint az F/A-18E/F, a tolóerő-tömeg aránya hasonló az Eurofighter Typhoonéhoz, és a szárnyterhelése kisebb, mint az F- 35-é azonos tolóerővel.
   Mivel a Nonlinear Dynamic Inversion (NDI) vezérlési módszert, hármas digitális FBW-t, LEX-et (Leading Edge eXtension) és a változtatható dőlésszögű lapátokat alkalmaznak, javult a gyorsulás, a fordulási képesség és a nagy támadási szögű manőverezőképesség. Az NDI vezérlési módszert sorozatgyártású gépeken a világon elsőként az F-35 alkalmazza, másodikként a KF-21-es sorozatgyártású repülőgépei jönnek.
   A C-109-hez (KF-21) kifejlesztett film/prepreg típusú RAM (rádióhullám-elnyelő bevonat) szénszálas kompozit anyagra térhálósodik. Ez egy olyan technológia, amely hasonló az F-35-ös Fibre Math bevonatához. A hagyományos Ni-bevonatú szénszál helyett viszont a világon először ehhez a géphez kifejlesztett Fe-alapú mágneses fémbevonat technológiát alkalmaznak, így alacsony költséggel magas elektromágneses hullámelnyelést tudnak felmutatni. Ugyanazt a gyantát alkalmazva, mint a törzs anyaga (szénszálas kompozit), a hagyományos festék/paszta típusú RAM-hoz képest kiváló tartósságot biztosít, és a leválási problémát 40 MPa vagy annál nagyobb felületi szilárdság biztosításával oldották meg. A Koreában kifejlesztett kompozit alkatrészek többségét pre-preg alapú autokláv eljárással fejlesztették ki, és a KF-21 kompozit héja is az autokláv eljárást használja a kompozit formázásához.
   Az integrált elektronikus hadviselés rendszer (EW Suite) RWR-ből, ECM-ből és CMDS-ből (chaff/flare kivetők) áll, és a lokalizációs arány 77%. A beépített ECM-et az ALQ-200K elektronikus hadviselési pod alapján fejlesztik. Az olyan kulcsfontosságú alkatrészeket, mint a szélessávú digitális vevő, amely pontosan méri a specifikációkat nagy sebességgel, és a DRFM, amely széles sávban tárolja és állítja vissza/generálja a jeleket, a legújabb technológiával tervezték és gyártják, hogy kisebbek és könnyebbek legyenek. Az elektronikus hadviselés (EW) rendszerét a dél-koreai LIG Nex1 védelmi vállalat fejlesztette ki.
   A gép egyelőre belső fegyverzeti rekeszeket nem tartalmaz, de a fejlesztések során kialakíthatók. Beépített fegyverzete az F-22 és az F/A-18E/F gépeken is megtalálható M61A2 gépágyú. A maximális fegyverzet körülbelül 17 000 font, és például AIM-9X, AIM-120, SDB, CBU-105, JDAM, LJDAM, LGB, AGM-65 használhatók.
 

   Prototípusok
   2019 februárjában a KAI megkezdte a prototípus gyártási munkálatait, amelyekből hat darab várhatóan 2023 végéig elkészül. A sárkányszerkezet nagy része a gyártás során készült képek alapján alumíniumból épült. Ez meglepő, mert a következő generáció harci gépeinek építése során a gyártók nagy mennyiségben alkalmaznak szénszálas kompozit anyagokat. A KF-X teljesítményadatai szerint az új gép jobb kinematikai teljesítményt nyújt, mint az F-16C. A tervadatok szerint maximális sebessége 2200 km/h, a hatótávolsága 2900 km, valamint a teljes hasznos teherbírása 7700 kg lesz, melyek jelenleg számított értékek. A prototípusokat négy éven át kell tesztelni, és 2026 közepéig kell befejezni a fejlesztési folyamatot.
   2021. április 9-én mutatták be nyilvánosan az első prototípust. A hat repülőgépen kívül egyet fedélzeti tesztekre, kettőt földi tesztekre is készítenek. A szilárdsági tesztre szánt két prototípuson értékelik, hogy képesek-e ellenállni a repülési terhelés 150%-ána, illetve képesek-e teljesíteni tényleges élettartamuk 2,5-szeresét, vagyis 8000 óra repülési időt.
   2022. július 19-én került sor az első tesztrepülésre 2022. A repülőgép Dél-Korea és Indonézia lobogóját viselte. A szacheoni légibázisról felszállva 33 percig repült. Szembetűnő, hogy a szívócsatorna nyílásainak kialakítása nagyon emlékeztet az F-22-esre. A hat prototípus (köztük két kétüléses változat), 2200 repülést hajt majd végre a tömeggyártás 2026-os megkezdéséig. 40 Block-1 verzió átmenetileg csak levegő-levegő feladatokra korlátozódik, majd a következő 80 Block-2 repülőgép 2028-ban már levegő-föld feladatokat is elláthat. A későbbi fejlesztések közé tartozik a KF-21 felszerelése hazai fejlesztésű cirkáló rakétával (ALCM) és hiperszonikus rakétával.
   2023. január első hetében átadták a harmadik gépet.
   2023. januárjában a típus végrehajtotta első szuperszonikus repülési tesztjét is.
   2023. március 4-én az AESA radarral szerelt harmadik prototípus is sikeres tesztrepülést végzett.
   A dél-koreai KF-X pilótafülke teljes paneles érintőképernyővel rendelkezik, amely integrálva van a pilóta sisakjával és a head-up kijelzővel. Az okostelefonokban és táblagépekben található érintőképernyőkkel ellentétben a képernyő gombjai nagyobb nyomást igényelnek. Ez segít csökkenteni a véletlen érintésből eredő hibákat. A kijelző a taktikai információk teljes skáláját kínálja, beleértve a radarnyomokat, a fegyverek és a motor állapotát, valamint egyéb kulcsfontosságú adatokat. A HUD-ot a LIG Nex1 fejleszti, a HMD pedig az ELTA JHMCS-II-jét használja. A nagy kijelző (LAD) 20 x 8 hüvelykes, alacsony visszaverődésű rezisztív érintőkijelzővel. Az optimális válaszmódszert biztosítja a pilóta számára azáltal, hogy szelektíven jeleníti meg a pilóta küldetéséhez szükséges alapvető repülési adatokat, a repülőgépadatokat és a küldetésteljesítményre vonatkozó információkat, az integrált elektronikus hadiberendezésekből származó fenyegetésinformációkat, valamint a szenzorfúzióval integrált célinformációkat. Szenzorfúziós technológiát alkalmazták a különféle érzékelők, köztük az AESA radar és az AESA radaron, IRST-n, EOTGP-n és adatkapcsolaton keresztül megosztott információk megjelenítésére. JDL 1. szintű adatfúziót hajt végre, és a harctéri helyzetfelismerést javító technikát alkalmaz az egyes érzékelőktől adattársítási és becslési technikákon keresztül kapott célinformációk alapján. Egy 2560 x 1024 felbontású, LED-es háttérvilágítással rendelkező egyedi LCD panelt alkalmaznak, amely két panelből áll.Ezek belső felbontása 1280 x 1024. A pilóta szemszögéből úgy van beállítva, hogy egyetlen panelnek nézzen ki. A CPM a Freescale T2080 processzorát használja, az RTOS telepítve van, és az OFP működik. A GPM grafikus szimbólumok generálására és kiadására szolgál, a grafikus processzor pedig AMD Radeon E8860-at használ.
   Ezenkívül a pilótafülke lehetővé teszi a pilóta számára, hogy az oldalt elhelyezett vezérlőről és a fojtószelepről kezelje a repülőgép legfontosabb funkcióit (HOTAS) Ez javítja a helyzetfelismerést, mivel lehetővé teszi a pilóta számára, hogy figyelmét a pilótafülkén kívül tartsa.

   KF-21N
   2022 szeptemberében a KAI bemutatta a KF-21N modelljét, amely a vadászgép hordozó alapú változata. 2022 májusában a Nemzetvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy megszünteti a STOVL F-35B finanszírozását. A KAI megkezdte az előzetes tervezést a KF-21 hordozói alkalmazására.képessé tételére. A szárnyak 20%-kal nagyobbak, összecsukhatók. A szerkezeti változtatások alkalmassá tennék a repülőgépvázat CATOBAR és STOBAR műveletekre. Ha a Koreai Köztársaság haditengerészete (ROKN) úgy dönt, hogy egy elég nagy repülőgép-hordozót szerez be a vadászgépek üzemeltetéséhez, és felállítja a követelményeit, a KAI "néhány éven belül" meg tudja építeni a KF-21N-t.
 
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 műszerfal
 
KAI KF-21 Borame
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
 
KAI KF-21 Borame
 
Források:
  Wikipedia angol nyelvű oldala.
  KAI Korea Aerospace Industries
  KAI Fly Together
  Strategicfront
  Aviatika
 
 
© Légibázis 3NR Since 1998
 
 
Kép: KAI KF-21 Borame bemutató, 2021. április 9. | Foto: KAI
   
 
Foto: KAI KF-21 Borame bemutató, 2021. április 9. | Foto: KAI